A kisautóra ebben a hónapban már 100+ ezer lett elköltve, és még mindig nem kapta meg a papírját.
Hogy szép legyen az élet, ma reggel azt vettem észre, hogy gyors ütemben halványodik a világítás, mintha menetközben merülne le az akkumulátora.
Nem tudom, hogyan jutok ma haza, mert Ladó épp a frissen elvált bátyját költözeti.
Szegény Buksikutya pedig egész nap otthon, bezárva. :(
Stressz van bennem, és megmagyarázhatatlan szomorúság: ennyi pénzért már igazán megcsinálhatták volna jól az autómat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése