A kert

 Ezt a posztot azért írom meg, hogy jövő februárban, amikor elkezdem a magocskákat elvetni, akkor emlékeztetni tudjam magam, hogy merre akarok fejlődni.

A borsószüret után tökökkel ültettük tele a kert azon részét, ahol nincsenek óriáskaspók. A tökök mindent elfoglaltak, gyakorlatilag nincs olyan hely a kertben, ahol nem tök van. Ebben igazán az a szomorú, hogy sütnivaló tökként árult palántát vettem a piacon, de ezek tökmagnak való tökök (amiből a helyiek egyébként tölmagolajat sajtolnak). Nem tudom, mit fogunk kezdeni ennyi tökkel, de mindegy, most már nem irtom ki. Jövőre majd okosabb leszek! (Térjünk vissza erre majd egy év múlva.)

Szóval maradt a paprika, az uborka, a paradicsom, padlizsán és a krumpli.  Illetve Ilonka néni tormája is kinőtt, vele egyelőre olyan a kapcsolatunk, hogy szemmel tartjuk egymást. 

Az óriáskaspós próbamódszer abból állt, hogy gyakorlatilag úgy kezeltük ezeket az edényeket, mintha magaságyások lennének. A kaspó aljába, 40 centi vastagon nedvességtől már rothadásnak indult falevelet tettünk. Arra tettük a termőföldet, majd palántázás/vetés után frissen nyírt fűvel mulcsoztuk. A kert teljes területe nem haladja meg a harminc négyzetmétert, és tavasztól idáig messziről sem látott kapát soha. Időnként, amikor egy gazfickó kinőtt a mulcsból, azt kézzel kihúztam, és a helyére tettem egy kupac fűnyesedéket. A mulcsozás előnyei között szerepel, hogy nem kell állandóan gazolni - csak a számunkra kedves növény bújhat ki a földből, a többiek nem kapnak fényt, illetve folyamatosan nedvesen tartja a talajt, ezzel biztosítva a növényeinknek, hogy ne száradjanak ki akkor sem, ha egész nap 30 fokos napsütés van. Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy elrohad minden, hiszen átengedi a vizet. Bár ezt mindjárt meg is cáfolom. 

A krumpli gyönyörű lett, még úgy is, hogy gyakorlatilag nem láttuk virágozni a növényt mert poloskák rágták folyamatosan. Végülis, a krumplinál a gyökere a lényeg, lótetű nem jutott hozzá. Amit jövőre mindenképpen szeretnék máshogy csinálni a krumplival kapcsolatban, az az, hogy 15 szem vetőkrumpli kevés egy ekkora bödönbe. Mindössze egy rekesznyi krumplink lett, ami nemhogy egy télre, de egy hónapra sem elég. Nem haragszom magamra emiatt, nem tudhattam, hogy mennyien férnek el, de ennek kb a duplája simán mehet. 

A többiekről meg nincs mit írni. A padlizsán a király mindenki felett, bár a paprikával versenyezhetnének, olyan szép termést hoztak. A paradicsom szépen indult, viszont emellett a csapadékmennyiség mellett sajnos a termés rothad. (Itt cáfolhatnám a mulcsozás rothadás elleni képességét, de az a helyzet, hogy ekkora mennyiségű csapadék mellett a környék összes szabadföldben termett paradicsoma elrohadt. Sajnos erre a fóliasátor lenne a tuti megoldás.) Az uborka meg, ha az ember egyszer elfelejti locsolni, annyira duzzog, hogy egy hónapig semmit sem terem, neki aztán nincs az a víz mennyiség, ami elég lenne, mulcs ide, vagy oda. Előtte mondjuk ő vezette a toplistát, amikor még se paprika, se padlizsán nem volt. 

Amit jövőre mindenképpen szeretnék, az ideieken kívül: hagyma, répa, petrezselyem, retek, cékla és saláta. Idén sikerült Ladó kertészetéből fennmaradt, "lejárt" magokat vetni - egy sem kelt ki. (Több napi munkám volt kuka, de ezen végül csak nevettem. Ki gondolná, hogy le tud járni egy mag??) Ezeken kívül szeretnék zöldbabot és főzni való kukoricát, napraforgót*, és legalább háromszor ennyi zöldborsót, illetve másfajta paradicsomot. 

Az idei év nagy tanulsága az volt, hogy ennél sokkal több munkát tudnék vállalni a kertben (a szociális élet hátrányára), illetve nem csak munkában, termésben is jó lenne kicsit többet teremteni. Nem álmodozom az éves zöldségszükségletünkről, de ha legalább a felét sikerülne megtermelni, annak nagyon örülnék. 

Összességében azért elégedett vagyok, mert az idei mindenképpen teszt-évnek indult. Semmiképp nem akartam túlvállalni magam, hogy csalódás legyen - nos, ez azt hiszem, sikerült. 

Ami részleges kudarcként értékelhető, az a gyümölcs felhasználása. A körtét ugyan összeszedtem pálinkának, de a sok utánaolvasás és művelődés után, végül nem kezdtünk bele, mert mire szép mennyiségű körte összejött volna, az eleje gyakorlatilag elrohadt - márpedig, minőségi párlatot csak jó minőségű gyümölcsből lehet készíteni. Erre jövőre visszatérünk. Na, nem mintha versenyre akarnánk vinni a pálinkát, de ha már adott a gyümölcs, valamit kezdeni is kellene vele. Befőttet meg nem teszek el, annak ellenére, hogy Lovasi szerint az "egyiktől fekete, a másiktól pedig rózsaszínű lesz az élet". 

A kudarc azért részleges, mert az almatermés viszont gyönyörű, szorgalmasan szedem az almát, amit darálás után le tudunk préseltetni. Ez a projekt folyamatban van, a szedett alma nem rothad. 

Ezen kívül szilvafánk van még, aki említésre méltó, de neki még érnie kell. Szilvás pitéről álmodozom vele kapcsolatban, meg talán lekvárról (ebben még nem vagyok biztos, hogy bele akarok  vágni). 

Nagyon sokat kell még tanulnom, ahhoz, hogy ez könnyebben menjen, főleg türelmet és kitartást. Az egyetlen, amit szerintem százszázalékosan teljesítettem a tervből, az az volt, hogy ha valami nem sikerül úgy, ahogy kellene, akkor intézzem el egy vállrándítással. Tudatosítottam magamban, hogy bizony, ez nem a Lidl, hogy bemegyek a légkondicionált üzlethelyiségbe, és leveszem a polcról a friss zöldséget. (Amivel egyébként nincs semmi gond!) Kertet ápolni, és gondozni nem könnyű feladat, de én ezt akartam, választottam, és lehetőségem van rá, hogy tegyem, ezért azt hiszem igazán megengedhetem magamnak azt is, hogy ha valami nem tankönyvi tökéletes, akkor azt lazán engedjem. Na, ennyit erről. Így is kilométeres lett ez a poszt. 

Rengeteg képem van, tényleg csak néhányat töltök fel.

Ekkora az egész kert - az a fura bokor a dézsában, az alábbi padlizsán

Nem tudom, hol éltem eddig, de sosem gondoltam, hogy a padlizsánnak ilyen szép virága van

*A madarak az etetőből elvetettek néhány szem napraforgómagot. Ezt például a muskátlisládába sikerült bedobniuk, ahonnan még időben átültettem - sajnos baleset érte. Viszont jövőre jó lenne néhányat megtartani télre a madárkáknak. Annyit úgysem tudok megtermelni, hogy egy egész télre elég legyen nekik... 

Almafa és kerekeskút

Gyümölcsös