Még ágyban szürcsölgettük a kávénkat Ladóval, amikor véletlenül szembe jött ez a videó. Olyan pontosan fogalmazzák meg az érzéseinket, gondolatainkat, vágyainkat, ahogy mi nem tudjuk megtenni.
2020-ban annyira rendellenes magatartás boldognak lenni, hogy eljutottam odáig, hogy én kérek elnézést, amiért nem szorongok eleget. De az van, hogy a madárkák visszatértek az etetőbe, Buksi egészséges, Ladóval összhangban vagyunk. Felcserepeztük a muskátlikat, tettünk helyettük az ablakokba árvácskákat, elültettük a vörös és a fokhagymát, a kemence ontja a meleget. Én ennél többet nem kérnék az élettől.
és milyen igazad van! jelen egy másik nem szorongó ;)
VálaszTörlésAnnyira örülök Neked! <3 Kívánom, hogy maradjon minden így nálatok is! :)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAdél ezért sose kérj elnézést, mert - a sok negatív, jajongó, a jót és szépet nem meglátó, és nem megélő emberkéken kívül szerencsére vannak, vagyunk mások is - Te boldog vagy, és nem szorongsz az életedben.
VálaszTörlésÉn is eképpen vagyok, szeretek minden jó, és szép pillanatot, és köszönöm a sorsomnak, hogy ebben részem van. Persze ehhez hozzájárulnak a szeretteim is. Jobb így élni, és ezt kívánom sok más embernek is!
Ez a poszt eleinte arról akart szólni, milyen tud lenni az élet vidéken (videó), de aztán néhány kéretlen beszólás után így sikerült. Olyan, mintha azt akarnák sugallni az emberek, hogy ha alapjáraton mindent rendbenlévőnek érzek, akkor az rendellenes, nem normális dolog, hovatovább "hazudok". És azért ez olyan szomorú, mert nagyon sajnálom azokat, akiknek most ez nehéz, és ha rajtam múlna mindenkinek segítenék, ahogy tudok - csakhogy többnyire nem tudok.
TörlésViszont annak meg annyira tudok örülni, ha másnak is jól megy - én ezeket nem dicsekvésnek veszem, hanem együtt örülök. :) Neked is, többek között, és tényleg, mennyire igazad van, hogy a szeretteink mennyire sokat jelentenek ebben! :)
Szerintem a kettő nem zárja ki egymást. Tudok boldog lenni, látni a szépet és jókat, csomó jó is történt ebben az évben, de iszonyat félelmetes aggódni a szüleimért, félelmetes védelem nélkül elengedni a gyerekeimet az iskolába, félelmetes arra gondolni, hogy ha velem történik valami, akkor mi lesz velük (most elég csak annyi, hogy mondjuk kórházba kerülök) (egyedül nevelek 4 gyereket). Olyan fiatalnak, akinek se a gyerekei, se az idős szülei miatt nem kell aggódnia teljesen más szorongás mentesnek lenni, azt gondolom, és ez nem bántás akar lenni, csak sima tényközlés. :)
TörlésNagyon szeretem amúgy, ahogy írsz, és a harmóniát is nagyon szeretem. Egy felüdülés olvasni.
Na, az lenne jó, ha kicsit aggódhatnék az idős szüleidért meg a gyerekekért, amíg te kifújod magad. És ezzel nem azt mondom, hogy vágyom a szonongásra, hanem, hogy miközben én itt élem a harmóniát a természet közepén, látom, hogy mások beleszakadnak a mostani helyzetbe, és ezzel az ellentéttel most nem tudok mit kezdeni. Azzal, hogy ne érezzem hencegésnek, ha elmesélem a napjaim, miközben tudom, hogy másoknak minden egyes napja a túlélésről szól. :(
TörlésÉn egyáltalán nem érzem hencegésnek, és nekem jól esik olvasni nagyon. Remélem azt is, hogy egyszer újra lehet utazni is majd és elvonulhatunk mi is a nyugiba, a természetbe. :) Tavaly a barátommal karácsony előtt megléptünk három napra, még sosem csináltam ilyet, hogy elszököm az őrület elől, de iszonyat jó volt! Idén is jól esett volna, de most már csak annyi a kérésem, hogy tudjunk együtt lenni, senki ne karanténozódjon és betegedjen le. Úgy talán a szüleimmel is tudunk találkozni legalább a szünet végén.
TörlésKívánom, hogy teljesüljön a kérésed! <3 :)
TörlésAnnyira hasonlóan érzem magam, Adél, ezzel a hencegéssel kapcsolatban, teljesen megértelek, a blogolás folyamatos mérlegeléssé és nyűggé vált számomra emiatt. És a rossz dolgokkal is így vagyok, hogy másnak sokkal rosszabb, én meg itt a kényelmemben és jódolgomban nyavalygok.
TörlésNa igen, szombaton ezen nevetgéltem Ladónak, hogy milyen pofátlanság már arról panaszkodni, hogy nem tudod megosztani a jó dolgaidat senkivel, mert akkor egyből "felvágsz", mi közben másoknak tényleg pokoli időszaka van. Aztán végül letettem arról, hogy ezen lovagoljak, meg hogy emiatt szűrjem azt, hogy miről írok. Tegyél te is így, írj, amiről jól esik! ;) Ha meg nem esik jól, akkor meg tedd úgy, basszus, ez egy énblog, pont az a lényege, hogy annyit írjunk, amennyit akarunk! :D
TörlésJó ilyet olvasni.
VálaszTörlés