Elfáradtam...

... és még csak most jön a java!!

Rengeteg a dologról szeretnék írni, de most nem fogok, egyszerűen nem megy, de ha nyugisabb napok jönnek, elmesélek majd mindent apránként. 

Most olyan hírrel jöttem, ami nem várhat: Evelint holnap kiengedik a kórházból, mert elérte a 39 kg-t, és valamilyen titokzatos oknál fogva a komplett pszichiátriát kiürítik. Hazaküldenek mindenkit, Evelinnek pedig úgy néz ki, folyamatos kontrollra kell majd "csak" visszajárnia. Nagyon gyorsan történnek itt a dolgok, nem is fogom fel.

Talán nem szükséges mondanom, de azért mégis: holnap este már nálunk alszanak. 3 gyerek, egy kiskutya, egy thai doktorlány és egy professzor. Nagyon várom őket, akármilyen fáradt is vagyok épp.

És még olyan van, hogy kinyílt a gyöngyvirág. Az illatán kívül minden része mérgező. De az illatát a legdrágább parfümök sem tudják utánozni, ez egy csoda.

Convallaria majalis

Miközben ez után a virág után kutattam, megtaláltam az ország legszebb természetfotóit készítő lány blogját. 

Olyan gyönyörű, alpesi időjárásunk van, hogy a fű egy hét alatt tíz centit nő, és vele nőnek a vadvirágok. 

A kékcinke már leszid minket, ha az odúja közelébe megyünk, és hajnalban olyan koncert van az erdőben, hogy hat óra után már nem érdemes visszafeküdni.

A tücskök is észvesztően hegedülnek,  békák is elkezdtek zúgni. Éjjel nappal hangos az erdő - mondja valaki, hogy vidéki csend... :) 

Múlt hétvégén már sátorban aludtunk Ladóval, és úgy tűnik, a népsűrűségnek köszönhetően holnaptól ismét kitelepülünk. Fantasztikus, hogy úgy nyaralunk, hogy közben itthon vagyunk. Ennél többet nem kérek én se szülinapra, se karácsonyra.