2020. június 19., péntek

Kami blogger kihívása

Kb. 16 éves korom óta blogolok, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Ha jobban meggondolom, ez a leghosszabb ideje tartó hobbim. Sosem voltak olvasóim, csak úgy magamnak írogattam bele a nagyvilágba. Egy ideje viszont egyre többen lettetek, akiket nemcsak zugolvasok, illetve, akik hozzászóltok a posztjaimhoz, ami nagyon jó érzés. Egy titkos kis közösség vagytok itt az online térben, többségeteket nem ismerném fel az utcán, ha szembe jönne velem, ettől függetlenül viszont gyakran gondolok rátok hogy mi lehet veletek - akik nem írnak blogot, azokra azért, mert foglalkoztat a kérdés: ők miért nem írnak, ők vajon mivel töltik a mindennapjaikat? Nekem valahol ez jelenti azt, amit másoknak a sorozatnézés.

Ezért is örültem nagyon Kami kihívásának, amiről itt olvashattok, és ezzel együt elhoztam nektek az én első képkollázs áradatomat. Nem ígérem, hogy részt tudok venni a mindennapos kihívásokban, illetve az sem valószínű, hogy mindegyikre tudok majd írni, de az első kérdés nekem keringőre felhívás. Annyi, de annyi kép van a telefonomon, hogy nagyjából az jelent kihívást, hogy mit NE osszak meg.
Ezért csoportosítottam őket. Így is sok lett, de azért remélem tetszeni fognak. 





Igazából ezek a képek mindent elmondanak rólam. Ahhoz, hogy teljes* legyen, kicsit belekotortam a régebbi képeinkbe. Azt hiszem, évekkel ezelőtt feltöltöttem már, de itt a helye újra - illetve azóta is. 



*Igazából akkor lenne teljes, ha rajta lenne mindenki, a Kölyök, az unokahugik, a Prof Anemónéval... 

14 megjegyzés:

  1. Szuperek a képek, már attól nyugodtabbnak, optimistábbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, hogy végignéztem őket :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De cuki vagy, köszönöm! :)

      Nagyjából ez teszi ki az életem, a kert, a vidék szépsége, a kutyus, a festés és Ladó. Hihetetlen, hogy ennyiben össze lehet foglalni. :)

      Törlés
    2. Igen, de részben ezért is szeretem olvasni a blogodat - látszik, hogy nem hagyod ki a kevésbé tökéletes részeket se, de annyira lehet érezni, hogy megtaláltad a helyed, tudod, mi a fontos neked, nem bonyolítod túl, és rendben vannak körülötted a dolgok :)

      Törlés
    3. Sokáig éltem a magam által gerjesztett káoszban, amit igyekszem nem elfelejteni - így könnyebb tartanom a rendet és az egyensúlyt. :)
      Örülök, hogy idetaláltál, és annak is, hogy én hozzád, érdekes ahogy élsz, amiket alkotsz. Rókát kérdeztem, hogy kiket ajánlana, ő mutatta a blogod, neki is hála ezért. :)

      Törlés
  2. Ezek a fotók.. És borsóóó <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, tegnap elkészítettem az első borsólevesünket a saját borsónkból. Annyira finom, Buksi is imádja, ropogtatja a borsóhéjat, mintha valami ritka csemege lenne. :D

      Törlés
  3. Csudiszép helyen élsz, bejön ez a természetközeliség :) Ránéztem a bejegyzésre és csupazöld minden. Árad a nyugalom és a béke.

    VálaszTörlés
  4. Olyan édes a dögszlid, gyúrnám.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ő ezért nagyon nagyon szeretne, imádja, ha az emberek gyömöszölik. :D
      Évekkel ezelőtt voltunk egy fogadj-örökbe kutyabemutatón, ahol a bemutatót tartó kutyus mindenféle trükköket tudott, de nem bírta a tömeget. Buksi csak pacsizott, pörgött, kúszott - de később körbevette vagy 20 ember, és van róla egy fotó, ahol legalább öten egyszerre simogatják, ő meg fekszik a hátán és élvezi. :D Ezzel szemben a többi kutyát csak megtűri maga körül.
      Tisztára mint én, csak fordítva. Imádom a kutyákat, de a fajtársakat "csak tűröm". :D

      Törlés
    2. Pont ilyennek képzeltem. Biztos a vérében van, amiért goldi is csörgedezik benne. :)

      Törlés
  5. Nekem is az volt az első benyomásom, hogy árad a nyugalom a képekről - ahogy előttem már mások is mondták. Nem rég találtam a blogodra, így még nem teljes a kép, de már a természetet, a zöldet és a kutyát társítottam hozzád. :) Tündéri kutyus! A jobb felső képen indulhatna a világ legboldogabb kutyája címért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)))

      Buksinál időnként annyira bekattan a boldogság, hogy akármilyen rossz passzban is vagyok, ránézek, és egyszerre minden a helyére kerül. Nem találkoztam még ilyen lénnyel, aki ennyire tudná élvezni az életet - ugyanakkor vannak rossz pillanatai is. Pl. ha kint saras lesz a lába, és meg kell törölni/mosni, igazi dráma-programot futtat, mintha a világ kifordulna a helyéről. :D

      Törlés