Apróságok

Ez a kihívás harmadik pontja nehezebb volt, mert nagyon sok apróság történik egy napban, aminek örülni tudok. Egyszerűen lehetetlen mindent dokumentálni, a "nagyobb" aprókat azért elhoztam nektek.

Tegnap voltam könyvtárban. Kivettem újra Munkácsy életéről szóló mindkét kötetet és azóta már az első kötet felénél járok. Megállapítottam, hogy ennyi idősen ezerszer többet ad, mint amikor 19 évesen olvastam.  Nem is beszélve arról, hogy amióta eszetlenkedem az ecsettel, többet érzek belőle. Dallos Sándor zseniális író. Egyébként mutatom, mennyire érdemes nekem könyvet ajánlani*:

A karácsonyi kaktusz nem haldoklik, csak furák a fények...

Aztán tegnap még olyan is volt, hogy két fejezet között kaptam magam, és lesétáltam az alsó szomszédunk rétjére cickafarkot** és kakukkfüvet szedni. Az alsó szomszédunkban nem lakik itt a néni, ezért nála nincs lenyírva a fű. Ha lemegyek a faluba, mindig az ő rétjén keresztül megyek le - van is ott egy útféle, de mivel nincs használva, gyakorlatilag csak egy kis ösvény az egész. A kis csokor most itt illatozik az asztalon, de tervezem, hogy kiveszem a vízből, és felakasztom szárítani teának és fűszernek.

Ma meg dinnyét ettem függőágyban, bicikliztem a barátnőmmel, mezítlábaztam Rába-parton és mire hazaértem kinyílt a búzavirág, amit tavasszal vetettem. Imádom a kék virágokat, a katángot és a búzavirágot különösen.

Illetve a mai listán még várakozóban a legjobb dolog: két unokahugi is úton van felénk, nemsokára megyek ki eléjük a vonathoz.

Történtek kevésbé jó dolgok is amiket most gyorsan idepötyögök az egyensúly kedvéért. Tegnap a virágszedés után az anyósom kiverte a hisztit, hogy miért nem tud ő arról, hogy jönnek hozzánk a lányok. Két tizenhat éves, egyikük egy hónap múlva tizenhét. Nem tudom, miért mi lettünk a hibásak, amiért nem ápol olyan kapcsolatot az unokáival, hogy azok beszámoljanak neki a nyári terveikről, de jó.

Ma reggel Buksival állatorvoshoz mentünk, mert begyulladt a füle. Minden nyáron be szokott neki, ő ilyen problémás eb. Az állatorvost nem viseli jól, de azért ő maga jól van, kapott szurit, meg cseppeket. 

A Rába parton mászkálva beleállt egy üvegszilánk a talpamba, amit épp csak az imént szedtem ki. Levendulás fürdősós vízbe áztattam a lábam. A kis szilánk nem látszott, de a fájdalomból érződött, hogy van benne valami. A műtét sikeres volt, nem valószínű, hogy kell amputálni, szóval azért mégiscsak minden rendben van.

*Nagyon köszönöm mindannyiótoknak, akik ajánlottatok!! A többit is keresni fogom majd, egyelőre ezeket találtam meg a legrövidebb idő alatt.
**Cickafarkat - érdekes, ha így ragozom aláhúzza, pedig szerintem de.