2017. október 12., csütörtök

Érkezés

Az utazás maga nagyon nyugodtan telt. Az autópálya szinte végig üres volt. Átmentünk az Alpokon, ami - magyar szemmel - meghökkentően hatalmas és lenyűgöző. Havas hegycsúcsok, csipkeszélű sziklák, amerre a szem ellát, alagutak sora, viaduktok és a völgyben futó kristálykék patakok elképesztő látványt nyújtanak. Így nem unatkoztam egy percet sem, nem voltam úgy, hogy csak érjünk már oda.

Aztán, amikor elmaradt az Alpok, pillanatok alatt mediterrán háztetők váltották fel a hegyeket. Leanderbokrok, fektefenyők és különféle pálmafajok szegélyezték az utat. Nem túlzás, ha azt mondom, minden percet élveztem.

Lignanoba megérkezve már kinevetgéltük magunkat az olasz rádióban hallott szavakon, ami nekünk teljes sbalahablának hangzott. Két szót tudtunk, hogy gracie és bongiorno. Jót is tett, hogy a rádióval kiszórakoztuk magunkat - neveletlenség egy étteremben azon kuncogni, hogyan beszél egy másik nép. Kocsiban is neveletlenség, de ott legalább nem bántunk vele senkit.

Nos, az első étterem után, nagyon csalódottak voltunk. A pincér bunkó volt. Beszélt szépen németül Ladóval, de elutasító volt, főleg, miután aziránt érdeklődtünk, mit ehet itt egy vegetáriánus. Nem először tapasztaljuk, hogy bunkók velünk étteremben, de ez kiváltképp rosszul esett. Meg is beszéltük, hogy ide többet nem. Természetesen pizzát ettünk, spárga volt rajta, meg padlizsán, de csak annyira felejthetetlen, amennyire az étterem és a kiszolgálás.

Mivel korán érkeztünk és a szállást csak kettőtől lehetett elfoglalni, megtámadtuk a tengerpartot. Sütött a nap, de erősen fújt a szél. Viszont a tenger hangja, illata, színei elfeledtették a szelet, a bunkó pincért is. Gyorsan kibújtunk a cipőnkből, és ameddig a ruha engedte, beszaladtunk a vízbe. Teljes extázisba estünk, szaladoztunk a hullámokkal, fröcsköltük a vizet, és Ladó mondta is, amit én csak éreztem, hogy boldog vagyok. 



Nem tudom, mennyi időt töltöttünk ott, csak azt, hogy a szállodában kókuszillat fogadott, és a nő magyarázza a wellnesst, meg a medencét, ami a foglalásunkhoz jár.

De mit nekünk wellness? Három óra bicajkölcsönzés ingyenes a hotelnél, annál többre meg kauciót kell letenni. Lecuccolás után tehát bringára pattantunk, és szél ide vagy szél oda, körbetekertük a partot.

Este találtunk egy hangulatos éttermet, ahol a spagetti értelem szerűen húsmentes volt, és a pincérek is kedvesek voltak. Boroztunk a teraszon, amíg kellemesen becsíptünk.

5 megjegyzés:

  1. fura, hogy ilyen seggek voltak, pedig én meg azt hallottam másoktól, hogy ha a pizzára paradicsomon, bazsalikomon és mozzarellán kívül bármi mást mersz kérni, akkor megköveznek :))))
    lehet, hogy mindenkiben megtalálják a belekötési lehetőséget :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugyanolyan pizzaétlapot tettek elénk, mint amit itthon kapsz egy sima pizzériában, csakhogy minden olaszul volt rajta.
      Később arra gondoltunk, hogy biztos ez ilyen _csak_helyieknek_ fenntartott hely lehetett, mert a másikban németül is felírták az étlapra, hogy miben mi van. :)

      Jó mondjuk ott hoztak egy kis pohárban desszertnek eperfagyit, kérés nélkül... ezt el is felejtettem majdnem... :)

      Törlés
  2. és tök szuper a lábas kép ;)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépek a képeid :) Örülök, hogy jól sikerült az út.

    VálaszTörlés