Fura

Az elmúlt egy hétben két (általam titokban olvasott és nagyon kedvelt) blogban is téma, hogy trollok akadnak a blogvilágban. Erre én a sérült lelkemmel nekiállok itt kiönteni a szívem. Normális vagyok-e?

Anno azért zártam be a blogom, mert túl sok ismerősöm olvasta, aztán azért hagytam abba, mert egyszerűen nem tudtam tartani magam ahhoz, hogy az éppen aktuális legény ne olvassa, hogy irkálok, és végül egy ilyen legénykonfliktus teljesen elvette a kedvem az írástól. Mi az, hogy nem mondhatom azt egy negyvenes pasira, hogy vonzó, mert akkor már féltékenységi rendezvény van? Ja, hogy rá miért nem írom? ... "de szivecském megbeszéltük, hogy ez a mi kettőnk dolga, rólad nem írhatok semmilyeneket...." 

Nyilván sarkítok, de a lényeg ez. Ezért dolgozom cirkuszban. Minél kevesebb a valósághű infó, talán annál könnyebb tovább megőrizni az méltóságom inkognitóm. Sajnálom a régi nevem, fura Adélként írni. Tiszta lap.