2017. február 22., szerda

Lusta

....vagy fáradt?

Ma takarítós, bevásárlós, főzős, kutyázós napot akartam tartani. Eddig csak a kutyázás és a bevásárlás része van meg. Most kávézom, hátha lesz erőm a többire is.

Tegnap még volt olyan is, csak este elfelejtettem, hogy az egyik kollégám hozott nekem kastélyzenéket. Én zene téren nagyon mindenevő vagyok, a reneszánsz-barokktól kezdve a jazz-en át egészen a hiphoppig, mindenféle stílusban vannak kedvenceim. Hangulat függő az egész.

Ez a kollégám barok zene függő. Hajnalonta csak úgy üvölt az autójából az orgona. Mindenki hülyézi, nekem szívem csücske, és a tavalyi év legromantikusabb történetét tőle hallottam, ráadásul a saját élete az. Hát hogyne imádnám? 

És akkor olyan szürreális volt, hogy két ügyintézés között az autójában ülve Bakkfark Bálint lantvariációját hallgatva megbeszéltük a Zorán unplugged koncertet. Nekem ilyen kollégáim vannak. 

Ma meg nem tudom mi lesz velem, az előbb egy laza órát gitároztam, mert a nagy takarítgatáshoz erőt kell gyűjtenem. Amúgy tíz évig hegedültem kötelezően. Miután abbahagytam, életem első ösztöndíjából vettem egy gitárt. Youtuberól tanulgatok., mikor van tisztességes netem. Egy kicsit lehetnék szorgalmasabb, és már bánom, hogy abbahagytam a hegedűt egy rossz tanár miatt. 

Amúgy, mikor Ladóval megismerkedtem, akkor nekünk kettőnknek három gitárja lett. És az első karácsonyunkra egy ukulelét vettünk. Hülyék-e vagyunk?

Ez itt a szobánk egyik fala

Ő a karácsonyi malacával játszik, amit Esztitől kapott. Néha elfelejti, hogy van, amikor eszébe jut, akkor meg boldogan rohangál fel és alá, röfögtetve a malacot. Vele örülök. :)

Ezt a kiskabátom zsebében találtam. Valaki tudta, hogy tavasz lesz a héten...

3 megjegyzés: