A sokkoló hír mellett teljesen eltörpült minden.
Például, hogy vettünk egy hűtőt.
Tudom, hogy fura lesz, amit most írok, de mi 5 év alatt nagyon keveset használtunk hűtőt, télen pedig soha.
Ezért amikor elköltöztünk, az ottani hűtőt nem hoztuk magunkkal. Nem emlékszem, hogy az a hűtő honnan volt, csak arra, hogy szeptembertől júniusig ki volt húzva, a köztes időben pedig zömében jégkocka gyártásra használtuk.
Viszont eljött az ideje, hogy legyen egy rendes hűtőnk. Szempont volt, hogy legyen A+++, legyen fagyasztója, és ha ránézek, ne érezzem magam fenyegetve. Jó, ez utóbbi nem volt szempont, ezt most találtam ki.
Így történt, hogy szombat délelőtt Don Frigo beköltözött hozzánk.
Amíg én főztem, fertőtlenítettem Don Frigot, majd szépen belepakoltam, Ladó befejezte a szőlőlugas metszését.
Nagyon sokat szenvedtünk vele, hogy végre vállalható állapotba kerüljön, és még a kötözés hátra van. Valószínűleg több éve nem volt megmetszve, kész dzsungelharc volt. De ha már így sikerült, raktunk egy nagy tüzet a vesszőkből.
Tűzrakás közben, ahogy sötétedett és hordtuk a nyesedéket egy szőlőág nekicsapódott a jobb szememnek. Éreztem, hogy fájt, de nem gondoltam, hogy komolyabb sérülés lenne.
Közben a tűz ropogott, a Kölyökkel videocseteltünk, és egy jó, szlovén fehérbort kortyolgattunk.
Senki sem sejtette, hogy perceken belül összetöröm magam, de az ilyen balesetekkel így szokott lenni.
Ahogy raktam be a vesszőket a talicskába, az az elvetemült ötletem támadt, hogy megtaposom kicsit, hogy több férjen bele. Sötét is volt, a talaj sem volt egyenletes, én meg ügyetlen vagyok, hát ennek eredményeként olyat borult velem a talicska, hogy ezt állítólag nézni is fájdalmas volt. Konkrétan ráestem a talicska oldalára a bal combommal.
Rettenetesen kiröhögtem magam, majd úgy döntöttünk, hogy akkor ennyi elég volt.
Ma reggelre viszont a jobb szememet nem tudtam kinyitni a fájdalomtól, a bal combom pedig komplett szederjes lila. Tökéletes érzés kripliként ébredni. A fizikai fájdalom kétség kívül nagyon jó szorongásoldó.
Ladó kijelentette, hogy akkor ma pihenünk.
Őcsinált reggelit, kávét, kiszolgált, leste minden óhajom. Pedig neki is megártott a tegnap, a szőlőmetszés nem nyaralás.
Aztán egész nap feküdtünk a napon. Befejeztük az előző napi borozást, beszélgettünk, délután pedig áthúztam a napozóágyat az árnyékba, és madárdalra szenderegtem.
Egy újabb békés nap a paradicsomban.
Jesszusom! Ezt még olvasni is fájt! Reméljük megúszod a kék-zöld foltokkal és nem kell orvoshoz menni a mostani helyzetben! Árnika vagy fekete nadálytő krém jó lehet a véraláfutásokra. <3
VálaszTörlésMár a Fakopáncs Fricis videódnál is akartam írni, hogy milyen szép szőlőlugasotok van! Szuper jó lesz majd a zöld levelek alatt ejtőzni/reggelizni.... vagy csak úgy lenni. :)
A szemem mára teljesen helyrejött, tök jó, hogy ilyen gyorsan regenerálta magát. :) A combom meg kisszínes, szerintem megúsztam zúzódással, és mázli, hogy nem törött csontom a bűvészmutatványban. :D köszönöm a gyógynövény tippeket. :))
TörlésEz a lugas volt az elsőlátásraszerelemben a toplistás, akkor még nem is láttunk a házból és a telekből semmit.
Alig várjuk a friss hajtásokat, hogy lássuk, milyen lesz ilyen metszett állapotban. :) És igen, a reggelik, ebédek, délutáni kávék és fröccsök mennyei helyszíne lesz az árnyékuk. Reméljük, hogy lemegy ez a vírusdi, és jöhessenek a barátok, családtagok. :)
Fuh, dejo h irod hogy a szemed rendbejott! Ahogy olvastam, mar epp akartam irni, hogy jarvany ide vagy oda, de azt mutasd meg dokinak, nehogy baj legyen. A combcsontot relative nehez eltorni, az az esetek tobbsegeben csak nagyon csunya, de az is jjajj - vigyazz magadra!
VálaszTörlésHa tegnap is úgy égett volna, mint vasárnap, elmentem volna mindenképp.
VálaszTörlésVigyáznék én jobban is, de van egy eredendő ügyetlenségem, amivel már kezdek megtanulni együtt élni, de időnként összehozok egy ilyet. :D