Írtam egy bejegyzést az átalakult emberi kapcsolataimról, de aztán annyira személyes lett, hogy inkább ott marad piszkozatban. Nem vagyok ebben valami jó, hogy rébuszokban írjak magamról. Én abban vagyok jó, hogy mindent leírok, és utána gondolkodom, hogy talán mégsem kellett volna.
Aztán megírtam ezt tegnap, hogy "előre" írjak, és véletlenül közzétettem, majd viszavontam, aztán kicsit frissíteni akartam a hátteret (ami végül nem tetszett), linkeket, képeket, mire jól ősszekevertem mindent. Nagyon béna vagyok most.
A nosztalgikus blogbejegyzésekről (amiket nagyonnagyon szeretek olvasni!!) jutott eszembe, hogy elég nehezen nosztalgiázom. Ladóról már szívesen, ladószámításunk előttről kevésbé. A mostani eszemmel úgy ítélem meg, hogy elképesztően bődületes ökörségeket csináltam, de azért igyekszem magammal szemben is alkalmazni az ítélkezés mentes együttérzést. Függetlenül attól, hogy az a sok ostobaság mind kellett ahhoz, hogy az legyek, aki ma vagyok, azért jó lett volna, ha van egy csepp eszem, vagy vannak elveim, vagy nem is tudom, kevésbé vagyok elfuserált.
Mondjuk, most már mindegy.
De az biztos, hogy örömmel olvasom a nosztalgiáitokat, én magam viszont igyekszem elkerülni. Ez a blog nagyjából úgyis ladószámításunk óta van, akit a kapcsolatunk - meglehetősen viharos - eleje érdekel, vissza tud lapozni.
Úgy tűnik, hogy most nem tudok a házfelújításban olyan munkákkal haladni, amivel egyedül is tudnék, bizonyos feladatokat muszáj szakembereknek csinálnia, kicsit lazultak a napok, de a nyár, meg a szeptember mocskosul kemény volt. Egyszer majd mutatok képeket, csak össze kell valahogy szedegetnem a szanaszétküldött üzenetekből, mert szeptemberben, amikor le akartam menteni a fotókat a telefonomról, véletlenül egyetlen gombnyomással kitöröltem az összeset. Majdnem agyvérzést kaptam, rengeteg emlék veszett oda arról, ahogy kőműveskedem. Mondtam már, hogy béna vagyok? Ja igen, nemcsak most. Maradt fenn néhány videó az utókornak, mert a családnak és a szűk baráti körnek minden nagyobb etapról készítettem egy két-három perces beszámolót, de az mégsem ugyanaz.
Kaptam egy állásajánlatot is, amiről most még nem akarok írni*, és az egyik barátnőmmel arról értekeztünk, hogy kell-e az önéletrajzba fénykép, ha a pályázat szerint "részletes szakmai önéletrajz"-ot kérnek?
Alapvetően, mivel úgy kerestek meg, hogy érdekel-e, és hogy ha felteszik a pályázatot és átgondoltam, akkor adjam be, úgy voltam vele, hogy felesleges a fénykép, hiszen ismernek. Ezt tetézte a szőrszálhasogatásom, amikor megláttam a pályázati felhívást.
Aztán megkérdeztem a google-t is, és találtam valami ezeréves cikket arról, hogy tőlünk nyugatabbra (ha csak nem kifejezetten front-desk munkakörhöz keresnek munkatársat) már kevésbé divat fényképet kérni. Pont azért, hogy adott esetben ne a szimpátia/bőrszín/stb., hanem a tényleges szakmai háttér döntse el, hogy kit hívnak be interjúra.
Egyelőre nem árulom el, hogy beadtam-e a pályázatom, és ha igen, akkor fényképpel vagy anélkül adtam-e be. Ti mit gondoltok erről?
*és lehet, hogy később se :)
Én a helyedben raknék fényképet, szerintem sokkal személyesebb, mindenképp pozitívan fog nyomni a latba. A suliban én foglalkoztam az önéletrajzokkal, mikor angolost kerestünk, és bár nem az alapján hívtam be az arcokat (bárcsak mindenki megfelelő lett volna a pozira és csak annyi dolgom lett volna, hogy szimpátia alapján döntsek, hogy behívjuk-e, vagy sem), nekem jó volt, hogy arcot is tudtam társítani a szakmai háttérhez. Egy profi, kerek önéletrajzhoz szerintem dukál fotó.
VálaszTörlésÉrtem és köszi. :)
TörlésSzia, én egy illetékestől (multinál melózik) azt hallottam nemrégiben, hogy meg sem nyitnak fotó nélküli önéletrajzot.
VálaszTörlésSok sikert Neked, drukkolok!
Honnan tudják, hogy nincs benne fotó, ha meg se nyitják? :D
TörlésAmúgy erre a pályázatra POSTAI úton kell beadni a jelentkezést, szóval alapból muszáj kinyitniuk a borítékot. :D :D
Köszönöm, de ne drukkolj nagyon, mert még én sem tudom, hogy akarom-e. :)
Legyen úgy, ahogy szeretnéd :-))
TörlésKöszönöm ;) <3
TörlésNekem munka világába visszavezető órát is kell tartanom a suliban, és mindig azt javasoljuk a résztvevőknek, hogy legyen fénykép az önéletrajzukban, mert úgy sokkal jobb eséllyel hívják be őket interjúra. De azért nem hiszem, hogy full esélytelen lenne az, akinek nincs fotója, pláne olyan esetben, ha a cég jelentkezik ajánlattal.
VálaszTörlésSzerintem ez valamennyire helyfüggő is, mi pl. idén vettünk fel két új embert (civil szféra), én végeztem az előszűrést, és pont nem érdekelt, hogy van-e fotó a jelentkezőről. Mondjuk elég specifikus feltételekkel kerestünk munkatársat, úgyhogy kb. csak azt néztem, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak (egyébkent elég hajmeresztő jelentkezések érkeztek).
VálaszTörlésAz is elég megdöbbentő számomra, hogy a 21. században Magyarországon van még olyan állás, ahova postai úton kell jelentkezni. O.o
Nekem meg még anno azt tanították, hogy ha nem kérnek kifejezetten fényképet, akkor ne csatoljunk, nőként sokkal nagyobb esély van arra, hogy felvegyenek, ha nincsen képünk. :)) (Főleg, ha elmúlt az ember 40, de az téged még nem fenyeget.:) Amúgy szerintem az a gond, hogy ilyenkor abszolút a fotó alapján döntik el, hogy szimpi vagy-e vagy sem, az meg milyen már...
VálaszTörlésVannak olyan országok, ahol kifejezetten tilos éppen ezek miatt fényképet csatolni.
Ha ez segít (már gondolom úgy is mindegy), engem is kifejezetten kerestek egy állásra, kértek CV-t, nem volt rajta fényképem, és engem vettek fel (gyorsan kellett küldeni, nekem meg nem volt olyan fényképem, amit rárakhatnék egy CV-re).
Köszönöm Lányok, mindegyik hozzászólást! :)
VálaszTörlésFőleg arra voltam kíváncsi, hogy mennyire egybehangzó vélemény van ezzel kapcsolatban, de azért árnyaltátok a képet és ennek örülök.
Annak idején, amikor munkát kellett keresnem, bennem is az az elképzelés élt, hogy nincs önéletrajz fénykép nélkül (Böbe, nekünk meg ezt tanították, micsoda ellentét :D), de volt olyan állásom is, ahova önéletrajz nélkül vettek fel, és azt gyanítom, hogy a mostani állásnál is csak formaság, hogy legyen mit lefűzni az iktatószám alá.
Pitykegomba a tapasztalataidra kíváncsi lennék, hallottam már én is olyan hajmeresztő eseteket, ahol pl. valaki csoportképet rakott bele egy hétvégi grillpartiról, de az sem jobb amikor valaki az érettségi tablóképét használja, full sminkben, aztán 10 év múlva, smink nélkül már alig hasonlít magára.
A postai jelentkezés engem is megdöbbentett, föleg, mivel helyben van, kb olyan, mintha felhívnám telefonon azt, akivel együtt ebédelek, hogy adja ide a sót. :D
Én egy olyan magyarázatot kaptam, hogy a HR-sek döntő része fiatal nő, ezért nőként nagyon nagy hátrányba vagy a képpel (voltak ilyen vizsgálatok, és első helyen a kép nélküliek szerepeltek, második helyen az átlagos nők képpel, és utolsó helyen a szép nők képpel,), a férfiak viszont, ha jól néznek ki, akkor úgy 45 éves korig előnyben vannak, ha képet raknak fel. :)) Én ezt nagyon gáznak tartanám, meg sok helyen az előválogatást most már nem is ember végzi. Aztán nem tudom ez mennyire igaz, nekem voltak ezzel kapcsolatos fura élményeim, pl. amikor a az egyik interjún egy pasi azt mondta, hogy sokkal jobban nézek ki élőben, mint a fényképen...(Szerintem ilyet nem mondhatna ki akkor sem, ha ez így van, vagy így gondolja.) Hát én ugye még az ősidőkben végeztem az egyetemen, akkor még papíros CV-k és képek voltak, el kellett képért menni egy fotószaküzletbe igazolványképet csináltatni, és na, nekem az tényleg nem megy, én ilyen műtermi környezetben csak szar képeket tudok "termelni", az esküvői képeinkből is a műtermiek használhatatlanul borzalmasak lettek. Ma már persze egyszerűbb ezt megoldani. De ha visszaemlékszem ide, ahol most dolgozom is kép nélkül vettek fel, igaz nem is volt HR-s közbeiktatva. (Amúgy én azt szeretem, ha nincs HR-s, jobbak úgy az interjúk. Néha totálisan nincsenek képben, múltkor szegény pasim akadt ki, hogy be akarták hívni egy olyan melóra, aminek köze sincsen ahhoz, amit ő csinál, csak hát a HR-snek fogalma sem volt se az egyikről, se a másikról. De volt most egy átmeneti munkám, ott volt interjú fejvadásszal is, hát na, vicces volt az is, ő sem volt tisztában a munka alapvető sajátosságaival, de mindenesetre túljutottam rajta. :))
TörlésSimán benne lehet ez is, bár azért nem hiszem, hogy minden HR-es nő így van bekötve. Mindenesetre nekem is volt munkahelyi konfliktusom abból nővel, hogy fiatalabb/vékonyabb voltam, mint az adott hangadó illető, és ebből adódó frusztráció volt, sértő megjegyzéseket kaptam.
TörlésAz a pasi elég durva, alapvetően a külsőre tett megjegyzés hivatalos környezetben szerintem nem állja meg a helyét.
Szerintem itt nem valami tudatos dologra kell gondolni, hanem önkéntelenre, nem direkt akar kiszúrni senkivel (legalábbis én ezt feltételezem.:)).
TörlésIgen, nagyon helytelen viselkedés volt, és ugyan itt volt amúgy, ahol megkérdezték kivel élek és nem akarok ugye 5 éven belül szülni (nagy-nagy, ma is működő multi). Utolsó éves egyetemista voltam, nem vettek fel, de már örülök neki. :))
Hú, hát részletekbe nem mennék bele nyilvános felületen. :D A fényképekkel nem volt semmi gáz, de voltak többen, akik nem küldtek önéletrajzot, csak egy bekezdésnyi bemutatkozást az e-mailben, meg aki a motivációs levélben azt sorolta hosszan, hogy ő miért alkalmatlan a munkára, de a kedvencem az volt, aki kb. arra panaszkodott (szintén a motivációs levélben), hogy őszül, és ezért nem szeret magáról képet feltenni a netre.
TörlésJézuskrisztusgyerele :D :D
Törlés